Közigazgatási jog

A gyalogos elsőbbsége a KRESZ szerint

gyalogos elsőbbsége

A gyalogos elsőbbsége sok vitára adhat okot, ugyanis a legtöbben ismerik a szabályokat, de nem elég pontosan, így most ebben a bejegyzésben utánajárunk a szabályoknak.

A KRESZ külön részt szentel a gyalogos közlekedésére vonatkozó szabályokra, amely tartalmazza a gyalogos elsőbbsége szabályokat is. A gyalogosnak alapértelmezetten a járdán, ahol nincs járda a leállósávon, az útpadkán, vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Amennyiben egyik sincs, akkor a gyalogos az úttesten közlekedhet.

Ha az úttesten, ahol a gyalogos át akar kelni, van kijelölt gyalogos átkelőhely, akkor kijelölt átkelőhelyen kell az úttesten átkelnie. Ha pedig nincs a közelben kijelölt gyalogátkelőhely, akkor

  • lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában)
  • egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. A gyalogos csak akkor léphet le az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosnak abszolút elsőbbsége van a járművekkel szemben. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

A gyalogosok számára a KRESZ tiltásokat is meghatároz. A gyalogosnak tilos:

  • híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni,
  • olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni,
  • lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni,
  • villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni,
  • autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni,
  • autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
  • az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

A járművezetők részére a KRESZ külön rendelkezéseket tartalmaz, hogy hogyan kell viselkedni a gyalogosokkal szemben. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.

A járművezetőnek azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

Kép forrása: autonavigator.hu

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.