A tudatosan felépített családi vagyonstratégia célja, hogy a családi vállalkozások és a magánvagyon hosszú távú biztonságát, fenntarthatóságát és a generációk közötti átörökítés zökkenőmentességét biztosítsa. Ennek alapja egy olyan átfogó tervezési folyamat, amely a jogi, adójogi és gazdasági szempontokat összehangoltan kezeli, és amely nem csupán a hagyatéki helyzetek rendezésére fókuszál, hanem a vagyon működtetésére, védelmére és jövőbeni irányítására is. A családi vagyonstratégia keretében alkalmazott eszközök – így különösen a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés – lehetőséget teremtenek arra, hogy a vagyon sorsa előre meghatározott, átlátható és biztonságos struktúrában alakuljon, igazodva a család értékeihez, céljaihoz és a jövő generációinak érdekeihez.
A családi bizalmi vagyonkezelés létrehozásának jelentősége
Egy vállalkozás működésére, jövedelmezőségére és foglalkoztatási képességére egyaránt jelentős kockázatot jelenthet a családi vállalkozás tulajdonos-vezetőjének vagy meghatározó tulajdonosának halála, illetve cselekvőképességének tartós elvesztése. Ez különösen akkor okozhat nehézségeket, amikor a tulajdonos-vezető halálának pillanatában nincs olyan személy, aki jogszerűen átvehetné a cégvezetést, illetve nincs olyan utód vagy örökös, aki felkészült lenne a vállalkozás irányítására. Gyakori probléma továbbá, hogy a törvényes örökösök nincsenek felkészítve az örökölt vagyonelemek kezelésére, illetve életkoruk miatt bizonyos döntéseket csak gyámhatósági jóváhagyással tehetnek meg, ami akadályozhatja a hatékony vagyonkezelést és a szükséges gazdasági lépések megtételét.
Ezekben az élethelyzetekben nyújthat hatékony és hosszú távon is stabil megoldást a bizalmi vagyonkezelés, amelynek lényegét és alkalmazási lehetőségeit az alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk.
A bizalmi vagyonkezelés (bvk) lényege
A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogrendszerben viszonylag új, mintegy tíz éve jelen lévő jogintézmény, ugyanakkor nemzetközi szinten több évszázados hagyományokra tekint vissza, és az egyes országokban többféle formában létezik. A különböző jogi rendszerek közötti eltérések ellenére a bizalmi vagyonkezelés lényege mindenhol azonos: a vagyonrendelő a vagyonát vagy annak meghatározott részét egy jövőbeni cél érdekében elkülöníti, és egy vagyonkezelőre bízza azzal a céllal, hogy a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezettek javára kezelje azt.
A jogintézményt Magyarországon 2014-ben vezette be a jogalkotó, de az érdeklődés növekedésének egyik első fordulópontja a 2020-ban kitört világjárvány volt, majd a régióban kialakult háborús helyzet tovább erősítette a biztonságos vagyontervezés iránti igényt. Emellett az 1990–2000-es években alapított vállalkozások tulajdonosai mára abba az életszakaszba értek, amikor a vállalkozás jövője és a generációváltás kérdése elkerülhetetlenné vált.
A bizalmi vagyonkezelés erre a kérdésre egyre gyakrabban a – nem üzletszerű – bizalmi vagyonkezelés ad választ, mivel a polgári jog más, különösen az öröklési jog klasszikus, alapvetően statikus jogintézményeivel szemben sokkal rugalmasabb keretet biztosít a vagyonátáramlás előre megtervezésére, akár a vagyonrendelő életében, akár halála után.
A bizalmi vagyonkezelés egyfajta „dinamikus végrendelkezési módként” is értelmezhető: alkalmas arra, hogy akár több évtizedre előre meghatározott feltételek alapján biztosítsa a vagyonrendelő által rendelkezésre bocsátott vagyon kedvezményezettek részére történő átadását.
Ezzel szemben a végrendelet hagyományos eszköze csak azt teszi lehetővé, hogy a végrendelkező személy döntsön arról, halála pillanatában kire szálljon vagyona. Ez különösen kiskorú, illetve eltérő életpályát folytató vagy eltérő életfelfogású nagykorú jogutódok esetén nem mindig célszerű. A bizalmi vagyonkezelés ezzel szemben biztosítja, hogy a vagyonrendelő meghatározhassa, az elkülönített vagyonból ki, mikor, milyen mértékben és milyen feltételek alapján részesülhet – akár még életében, akár hosszú évekkel vagy évtizedekkel halála után.
Ezen túlmenően a bizalmi vagyonkezelés „trezorként” is működik: az elkülönített vagyon – visszaélésszerű magatartás hiányában – védelmet élvez mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő, mind pedig a kedvezményezett hitelezőivel szemben. Bár arra nem alkalmas, hogy valaki rosszhiszeműen a hitelezői kielégítést elkerülje, megfelelően kialakítva megóvhatja a kezelt vagyont egy kedvezőtlen gazdasági helyzettől, rossz üzleti döntéstől vagy például egy családtag meggondolatlan cselekedetének anyagi következményeitől. Emellett lehetőséget ad arra is, hogy házasságkötés esetén a felek előre rendezzék a házasság előtti vagyoni viszonyaikat, anélkül hogy a házasságkötés ünnepét egy házassági vagyonjogi szerződés nehezítené.
A bizalmi vagyonkezelés szereplői
A bvk alapvető szereplője a vagyonrendelő, aki a vagyonát vagy annak egy részét – az ún. kezelt vagyont – elkülönítve, bizalmi vagyonkezelési szerződéssel vagy egyoldalú jogügylettel a vagyonkezelőre ruházza. Célja, hogy a vagyonkezelő a szerződésben meghatározott feltételek szerint kezelje a vagyont, és szükség esetén a kedvezményezettek részesülhessenek belőle. A vagyonrendelőt gyakran az motiválja, hogy váratlan életesemény esetén – például halál vagy súlyos baleset – akkor is biztosítva legyen a vagyon sorsa, és érvényesüljön az általa kialakított vagyonpolitika.
A vagyonrendelő a kezelt vagyont átadja a vagyonkezelő részére oly módon, hogy a vagyonkezelő a hazai szabályozás szerint annak tulajdonosává válik. Ez a bizalmi elv lényege: a vagyonrendelő garanciális és felelősségi szabályokkal körülbástyázva, de mégis más személyre ruházza át a tulajdonjogot, azzal a kötelezettséggel, hogy a vagyonkezelő a szerződés teljesítése során a vagyonrendelő akaratát érvényesítse.
A harmadik szereplő a kedvezményezett, aki ugyan nem szerződő fél, mégis központi alakja a jogviszonynak, hiszen a kezelt vagyonból ő részesülhet a szerződésben rögzített feltételek szerint. A kedvezményezett akár maga a vagyonrendelő is lehet, aki életében továbbra is részesülhet a vagyon hasznaiból.
Szemléltetés példával:
Egy 57 éves apa, aki 30 éve vezeti vállalkozását, felismeri, hogy gyermekei bár sikeresek a saját pályájukon, nem érdeklődnek a cégvezetés iránt. Tart attól, hogy halála után a vállalkozás irányítása bizonytalanná válna, ezért jó barátját bízza meg bizalmi vagyonkezelőként, akire átruházza a vállalkozás tulajdonjogát. Életében tovább dolgozik a cégben, ő a hasznok kedvezményezettje, halála esetén azonban a vagyonkezelő veszi át a vezetést. Ő veszi át a cég működését, illetve ha esetleg kedvező alkalom adódik, akkor értékesíti azt, és egyúttal biztosítja, hogy a bevételt a kedvezményezetteknek juttatja.
A bizalmi vagyonkezelés adózási előnyei
A bizalmi vagyonkezelés a fenti előnyök mellett adózási szempontból is kedvező lehetőségeket biztosít. A bvk bizonyos feltételek fennállása esetén generális társasági adómentességet élvezhet, amennyiben bevételei kizárólag pénzügyi jellegű tevékenységből származnak. Ha a vagyonkezelő a pénzeszközöket befekteti, és kamatot vagy árfolyamnyereséget realizál, e hozam után a bizalmi vagyon oldalán nem merül fel társasági adókötelezettség.
További előny, hogy például egy cég vagy üzletrész értékesítése kedvezőbb adózási megítélés alá eshet, ha az üzletrész nem magánszemélyként kerül értékesítésre, hanem a vagyonrendelő a tulajdonrészt – piaci értéken – bizalmi vagyonkezelésbe rendeli, és az eladás már a bizalmi vagyonból történik. Ehhez természetesen több feltételnek is teljesülnie kell, például annak, hogy a vagyonrendelés és az üzletrész ellenértékének kedvezményezett részére történő kiadása legalább 5 éven túl valósuljon meg.
Fontos tudni, hogy minden egyedi élethelyzet modellezése és a bizalmi vagyonkezelés megfelelő kialakítása érdekében fontos lehet egy adószakértő bevonása is, aki az adójogi kockázatok és lehetőségek felmérésével jelentősen növeli a tervezés biztonságát és hosszú távú hatékonyságát.
Záró gondolatok
A bizalmi vagyonkezelés a családi vagyon hosszú távú biztonságát szolgáló, rugalmas és stratégiai jelentőségű jogintézmény, amely képes kezelni mind a generációváltás, mind a váratlan élethelyzetek okozta kockázatokat. A konstrukció jelentős adózási előnyöket is biztosíthat, különösen a pénzügyi hozamok, illetve a cég- és üzletrészértékesítések esetén. Mindezek miatt a bizalmi vagyonkezelés egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a modern vagyontervezési gyakorlatban, különösen olyan családoknál, ahol a vagyon megőrzése, védelme és tudatos generációk közötti átadása kiemelt szempont.
A generációk közötti vagyonátörökítés nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési keretben történő megtervezésében készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Ügyfeleink céljainak és igényeinek feltárását követően teljes körű jogi, adójogi és számviteli tanácsadással biztosítjuk, hogy előrelátó és hatékony tervezéssel a vagyon biztonsága és a következő generációkra történő átörökítése megfelelően biztosítva legyen.
Ha Ön is szeretné biztonságban tudni családi vagyona jövőjét, vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk számvitel, adótanácsadás és jog terén szerzett tapasztalatával segít a bizalmi vagyonkezelés megtervezésében és kialakításában!
Elérhetőségünk:
Web: hidconsulting.hu