Kerítés a telekhatáron – Mit ír elő a jog, és mikor alakulhat ki telekhatárvita?

Ahogy a mondás tartja: jó kerítés, jó szomszéd. Amikor valaki kertes házba költözik és vannak szomszédai, előbb-utóbb előkerül a kerítés kérdése. A telekhatárra épített kerítés kié, kinek kell karbantartania, megépítenie? Számos kérdés merülhet fel, aminek kapcsán érdemes többféle jogszabályt megvizsgálni.

Az első és talán legfontosabb félreértés, hogy Magyarországon nem létezik olyan általános szabály, amely szerint minden lakóingatlan tulajdonosának minden oldalán kötelező lenne kerítést építenie. A jelenleg hatályos, 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról, vagyis a TÉKA szerint a telek határvonalain kerítés és élősövény létesíthető, ugyanakkor a telek főszabály szerint kerítés nélkül is használható. A kötelező kerítésépítés tehát elsősorban akkor merül fel, ha azt a helyi építési szabályzat, vagyis a HÉSZ előírja. Emiatt mielőtt valaki kerítésépítésbe kezd, nem elég egy általános, interneten olvasott szabályból kiindulnia, hanem a település saját előírásait is meg kell néznie.

A HÉSZ ráadásul nemcsak azt mondhatja meg, hogy kell-e kerítés, hanem annak kialakítására és legnagyobb magasságára is tartalmazhat előírásokat. A TÉKA szerint a helyi építési szabályzatnak rendelkeznie kell a kerítés kialakításának módjáról és legnagyobb magasságáról, azzal, hogy főszabály szerint két méternél magasabb tömör kerítés nem létesíthető. A helyi szabályozás ugyanakkor az adott település sajátosságaihoz igazodó további követelményeket is megfogalmazhat. Ezért ugyanaz a kerítés, amely egy másik településen szabályos lenne, egy adott utcában már kifogásolható lehet.

Ha kötelező a kerítés, melyik oldalra kell építeni?

Sokan hiszik úgy, hogy az építési szabályok azt írják elő: mindig a telek jobb oldalán kötelező a tulajdonosnak a kerítést megépíteni, a bal oldali kerítés építése már a bal oldali szomszéd kötelessége. A „jobb oldali kerítés” szabály valóban létezik, de fontos, hogy csak meghatározott esetben alkalmazandó. Ha a HÉSZ a kerítés létesítését kötelezővé teszi, a TÉKA alapján a tulajdonosnak, kezelőnek vagy használónak a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron kell megépítenie és fenntartania a kerítést. 

A hátsó telekhatárnál főszabály szerint annak a jobb oldali telekhatártól mért felén áll fenn a kötelezettség, ha a tulajdonosok nem állapodtak meg másként. Vagyis a sokak fejében élő szabály gyakran tükrözi a helyi építési szabályokat, nem általános, hogy mindenhol ugyanígy kell eljárni. Hiszen van, ahol nem is kötelező kerítést építeni. 

A helyzetet tovább bonyolíthatja az úgynevezett oldalhatáron álló beépítés. Ilyenkor, ha a kerítés létesítését elrendelték, az oldalkerítést azon a telekhatáron kell megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítésnél azonban a HÉSZ a helyi szokásokra figyelemmel ettől eltérő szabályt is meghatározhat. Külön szabály vonatkozik a saroktelkekre és más, nem szabályos négyszög alakú ingatlanokra is, ezért ezeknél különösen nem érdemes pusztán a jobb-bal oldal alapján dönteni.

Ki fizeti a kerítés építését és karbantartását?

Ha jogszabály alapján valamelyik tulajdonos köteles megépíteni és fenntartani az adott kerítésszakaszt, az építés és a fenntartás terhe is ehhez a kötelezettséghez igazodik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden telekhatáron álló kerítés automatikusan kizárólag annak a tulajdonosnak a magánügye, aki éppen megépítette. A szomszédos ingatlanokat elválasztó kerítés használatát ugyanis a szomszédjogi szabályok szerint a két ingatlan tulajdonosai közösen gyakorolhatják. A költségek megosztására pedig külön szabály vonatkozik.

A 2013. évi CLXXIV. törvény szerint az elválasztó kerítés fenntartásának költségei olyan arányban terhelik a tulajdonosokat, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk a kerítés létesítésére kötelezi. Ha sem jogszabály, sem a felek megállapodása nem rendezi a fenntartás kérdését, akkor a költségeket a határolt földhosszúság arányában kell viselni. Ez azért fontos, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy régi kerítés minden egyes javítását annak kell egyedül kifizetnie, aki annak idején ténylegesen felépítette. A szomszédok meg is állapodhatnak úgy, hogy az új kerítés építésénél előre rögzíthetik, ki mennyit fizet, és később ki milyen munkát vállal.

Kié a telekhatáron álló kerítés?

A kerítés tulajdonjogát nem lehet pusztán abból levezetni, hogy melyik szomszéd fizette a megépítését. A TÉKA egyik fontos szabálya, hogy a közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. A szomszédos telkeket elválasztó kerítésnél viszont a szomszédjogi szabályok közös használatot írnak elő, ezért az ilyen kerítés jogi helyzete eltérhet egy olyan kerítésétől, amely teljes egészében az egyik telektulajdonos saját telkén áll.

Az sem magától értetődő, hogy aki a kerítést felépítette, korlátlanul rendelkezhet vele, ha az a szomszédos ingatlanok közötti elválasztó kerítésként működik. Vita esetén ezért nem pusztán a régi számlát vagy azt kell vizsgálni, hogy ki festette le utoljára a léceket, hanem a telekhatárt, az építés körülményeit és az esetleges megállapodásokat is.

Örökölt, vagy frissen vásárolt ingatlanoknál sem lehet pusztán arra hivatkozni, hogy az előző szomszéddal mi volt a megállapodás. Van, hogy a helyi építési szabályzat pontosan meghatározza, kinek milyen felelőssége van a közös kerítés építésében, karbantartásában, de ez nem általános. A legjobb, ha a kerítés-kérdés előkerül, ha megegyezünk a szomszéddal egy olyan megoldásban, ami mindenkinek a legjobb. Ha kell, ezt a megállapodást írásba is lehet foglalni, utána pedig ehhez tartsuk magunkat.

Mi történik, ha a kerítés nem pontosan a telekhatáron áll?

Itt válik igazán fontossá a telekhatár és a kerítés közötti különbség. Egy évtizedekkel korábban felállított kerítés nyomvonala önmagában nem feltétlenül bizonyítja, hogy pontosan ott húzódik a jogi telekhatár. Ha valamiért az egyik telektulajdonos kiméreti földmérővel a pontos telekhatárt, esetleg új kerítés építésére van szükség, könnyen kiderülhet, hogy a természetben látható állapot és a nyilvántartási állapot nincs teljes összhangban.

Ha felmerül a gyanú, hogy a kerítés belenyúlik a szomszéd telkébe, vagy éppen ellenkezőleg, a szomszéd kerítése foglal el egy darabot a mi ingatlanunkból, mindenképp érdemes földmérő segítségével tisztázni a telekhatárt. Különösen fontos ez akkor, ha a régi kerítés elbontása és új kerítés építése előtt állunk, hiszen egy rossz helyen kialakított új kerítés újabb vitát indíthat. 

A TÉKA jelenlegi szabályai az építési hely meghatározásánál bizonyos esetekben kifejezetten számolnak a térképi és a természetbeni telekhatár eltérésével is. A telekhatár tényleges helyének tisztázása ezért nem esztétikai, hanem adott esetben tulajdonjogi kérdés. Ahhoz pedig mindenkinek joga van, hogy használja a saját telkének teljes területét, nem számít a régi kerítés, vagy hogy „mindig is így használták”. Természetesen egy ilyen ügy kelthet némi feszültséget a szomszédok között. Ezért érdemes kezdetektől békés megoldásra törekedni és ezt a szomszéd felé is így kommunikálni.

A kerítés gyakran vita tárgya

A kerítés miatt sokszor kerülnek a szomszédok egymással összetűzésbe. Hiába építi fel ugyanis az egyik szomszéd a kerítést, tartja karban a saját oldalán, ha a szomszéd oldaláról felfut rá a borostyán és tönkreteszi a fát, vagy egy nagyobb bokor elkezdi benyomni a kerítést, ahogy növekszik… esetleg pont rálocsol a szomszéd locsolója, amitől a lécek hamarabb szétrohadnak, az oszlopok rozsdásodnak, vagy a szomszédgyerekek a Manchester – liverpool mai meccs után focikapunak használták a kerítésoszlopokat, amik kimozgósodtak. Az ilyen helyzeteknél már nem pusztán az a kérdés, hogy ki építette a kerítést és ki tartja karban, hanem az is, hogy ki okozta a kárt, vagy kinek kell megszüntetnie a károsító állapotot.

Ha a szomszéd növényei vagy valamilyen tevékenysége bizonyíthatóan kárt okoz a kerítésben, az már külön jogvita tárgya lehet. Más kérdés az, ha a kerítés egyszerűen elöregedett, korhadt vagy a vihar rongálta meg, mert ilyenkor a fenntartási kötelezettség és annak költségviselése kerül előtérbe. Éppen ezért célszerű a szomszéddal először azt tisztázni, hogy szerkezeti hibáról, rendes elhasználódásról vagy valamelyik fél magatartása miatt bekövetkezett kárról van-e szó. Sok kerítésvita ugyanis azért mérgesedik el, mert a felek már a javítás előtt egészen másként látják azt is, hogy ki volt a felelős a kialakult helyzetért.

Nem mindegy, milyen kerítést építünk

A kerítés építésekor nemcsak a tulajdonjogi és költségviselési kérdéseket kell tisztázni. A TÉKA szerint a kerítés kialakítására és magasságára vonatkozóan a helyi építési szabályzatnak is lehetnek előírásai, ezért például nem biztos, hogy egy tetszőleges magasságú tömör fal vagy lemezkerítés szabályosan megépíthető. Az utcafronti kerítésre külön biztonsági szabály is vonatkozik: a közterület használatát veszélyeztető megoldásokat, például szögesdrótot csak meghatározott módon lehet alkalmazni. 

Tehát a későbbi viták elkerülése érdekében csak olyan kerítést érdemes építeni, ami megfelel a helyi szabályozásnak és nem is zavarja a szomszédot (pl. nem takarja ki magasságával a panorámát). Egy rosszul megválasztott megoldás így akár azért is vitát okozhat, mert a szomszéd telkére vezeti a vizet, megváltoztatja a terepviszonyokat vagy más módon nehezíti az ingatlan használatát. Ezeket új kerítés építése esetén mindenképp érdemes elkerülni, hogy nehogy később el kelljen azt bontatni.

Ez is érdekes lehet

Jogzóna
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.