Vajon a mai kályhások és kandallókészítők tudják, hogyan készülnek az öntöttvas elemek, amikkel dolgoznak? Jogilag persze nem kötelezi őket semmi arra, hogy mélyebben beleássák magukat az alapokba, azonban lényeges lehet, hogy milyen technológiák, anyagok és tudás kell ahhoz, hogy elkészüljön az a kályhaajtó vagy rostély.
Az öntészet múltja
A Benkel kandallóbetétek nem maguktól formálódnak meg és állnak össze. Egy régi mesterség, a vasöntészet kellett ahhoz, hogy a mai építmények megszülethessenek. A fémek olvasztására és formába öntésére már számtalan kísérletet tettek korábban.
Még i.e. 500 körül, az ókori Kínában is alkalmaztak hasonló eljárásokat, Európába viszont csak később jutott el a mesterség. Ezen a területen csupán a 15. század elején, Belgiumban jelentek meg az első öntödék. Innen indult hódító útjára Németországba, Angliába és Skandináviába.
A kezdetleges műhelyekben azonban csak dísz- és használati tárgyak készültek, mint kutak dekorálására szolgáló elemek, kandallóburkolatok, valamint sírkövek. A vaskályhák pedig több darabból álltak össze, amikhez csavarokat és vasléceket használtak.
Miért kellett eddig várni?
Hiába a felkészült középkori fegyverkovácsok, a vasöntészet módszere azért került később hozzánk, mert a kovácsoláshoz alacsony széntartalmú vasra van szükség, az öntéshez viszont magasabbra.
A régi kohókban maradt, szénben gazdag vasak tehát közel sem feleltek meg az elvárásoknak, hiszen azokat nem lehetett kovácsolni, így az európaiak nem tudtak vele mit kezdeni.
Az öntöttvas tulajdonságai
Az öntöttvas fő jellemzője a belső szerkezete. A lehűlés sebessége meghatározza azt, hogy a szén milyen formában van jelen a vasban. Amennyiben gyors a folyamat, abban az esetben a szén nem tud kristályos formában kiválni, ezáltal cementitként, azaz egyfajta kemény vas-szénvegyületként marad a szövetben. Ennek eredménye egy rideg és kemény szerkezet.
Ha azonban lassú a lehűlés, akkor a szén grafit formájában válik ki, ami lágyabbá teszi az öntvényt, ezáltal könnyebben megmunkálható. A probléma, hogy a grafit csökkenti az anyag szilárdságát, ezáltal fontos az adott célra megfelelő hűtési és ötvözési technikát alkalmazni.
Hogyan lesz tartós a kályha?
A vasötvözetek tulajdonságait több kémiai elem is jelentősen befolyásolhatja. A szilícium például segíti a grafitkiválást, éppen ezért a vékonyabb falú öntvényeknél, mint a kályhaajtók, magasabb szilíciumtartalmú változatot használnak.
De ott van még a mangán is, ami növeli a keménységet és a szilárdságot, míg a foszfor javítja a hígfolyósságot, hosszabb távon viszont károsíthatja a szerkezetet. Éppen ezért a legtöbb esetben, főleg a minőségi betétekben, nem is alkalmazzák.
A legártalmasabb viszont a kén. Ez ugyanis növeli a ridegséget, rontja az öntöttvas zsugorodási képességét. Minőségi öntvény kizárólag alacsony kéntartalmú anyagból készülhet, amit a legtöbb öntöde komoly ellenőrzésnek vet alá.
