GDPR

Személyes adatok a GDPR-alapján

A jelenleg hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) is tartalmazza a személyes adatok fogalmi meghatározását. Azonban a GDPR – általános adatvédelmi rendelet – ezen megfogalmazást kiszélesíti, és jobban körülírja mit minősül személyes adatnak.

A 2018. május 25-től alkalmazandó általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatosan már pár dolognak utána jártam. Foglalkoztam a GDPR-ben meghatározott alapjogokkal, bemutattam, hogy hogyan lehet jogszerűen, a GDPR-nek megfelelően biztonsági kamerával felvételt készíteni, valamint azt is, hogy a fotósoknak kötelező-e a GDPR alkalmazása.

Mint a bejegyzés elején említettem, az Infotv. is tartalmazza a személyes adat meghatározását, a következőképpen:

az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés

A GDPR a személyes adat fogalmát így határozza meg:

“személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (“érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

E megfogalmazásba gyakorlatilag beletartozik minden, amely adattal egy természetes személy egyértelműen azonosítható. Ilyen adat például a fénykép, hang- képfelvétel készítése, vagy éppen a természetes személy személyes adatai is. Ugyancsak ide tartozik a természetes személy email címe is.

Annak meghatározása, hogy az adatkezelő milyen jogalapon kezelheti a személyes adatokat, azt a GDPR-ben találhatjuk meg. A jogalapokat a rendelet 6. cikke tartalmazza, amelyek a következők:

  • érintett hozzájárulása az adatkezeléshez;
  • az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogos érdeke indokolja;
  • az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges;
  • az adatkezelés jogi előírás, vagy jogi kötelezettség alapján kötelező;
  • az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
  • érdekérvényesítés.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.

hozzászólás