Büntetőjog

Pénzbüntetés a büntetőeljárásban

pénzbüntetés

A pénzbüntetés részletszabályait a Büntető Törvénykönyv (Btk.) VII. fejezetében lehet megtalálni, a büntetések között. A jogalkotó elsőnek meghatározza, hogy a pénzbüntetés büntetést hogyan kell kiszabni. A rendelkezések értelmében a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget.

A bíróság a pénzbüntetés összegét úgy határozza meg, hogy elsőnek meghatározza az egynapi tétel, amelynek legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Az egynapi tételek forintban meghatározott összege minimum ezer, maximum ötszázezer forint lehet. Vagyis ha a napi tételeket és a napi tételek összegét összeszorozzuk, akkor számszerűsíthető, hogy mettől milyen összegig terjedhet a pénzbüntetés. A képlet alapján büntetőeljárásban a minimum pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a maximum 270.000.000,- Ft lehet.

A bíróság az ítéletben rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizesse meg. Amennyiben az elkövető a pénzbüntetést nem fizeti meg, vagy egy havi részletet nem rendez, úgy a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.

Kép forrása: kisalfold.hu

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.