GDPR

Munkaerőfelvétel a GDPR alapján

munkaerőfelvétel

Amennyiben egy munkahely munkavállalót akar felvenni, és ehhez álláshirdetéseket ad fel, akkor a munkaerőfelvételnél a munkáltatót köti a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szabályrendszere, ugyanis a jelölt adatai személyes adatnak minősülnek.

Álláshirdetés alkalmával a munkáltató adatkezelőnek minősül, ezért az álláshirdetésre jelentkező személyes adatait kizárólag előzetes hozzájárulás és tájékoztatás alapján kezelheti. Ez azt jelenti, hogy az állásra jelentkezők fogadását megelőzően az alábbiakról mindenképpen tájékoztatni kell a pályázatra jelentkezőt:

  • adatkezelés jogalapjáról
  • adatkezelés céljáról
  • az állásra jelentkező jogairól.

Talán a legfontosabb újdonság az, hogy a munkáltató anonim álláshirdetést nem adhat fel, figyelemmel arra, hogy az érintett álláskereső az anonimitás miatt nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy személyes adatait hogyan, milyen jogalapon kezelik. Ugyancsak aggályos lehet a jövőben az a munkáltatói gyakorlat, hogy az egyes állásra jelentkezők önéletrajzait eltárolják, hogy majd ebből az adatbázisból később tudjanak munkaerőt toborozni, felvenni.

Ugyanis a GDPR egyik lényeges eleme, hogy a személyes adatok korlátozott ideig tárolhatók. Álláshirdetéskor a tájékoztatóban célszerű közölni, hogy az állást hirdető meddig tárolja az adatokat, pl. az állásra való jelentkezési időt követő 30 napig.

Az adatkezelőnél az adatkezelési tájékoztatóban mindenképpen el kell helyezni a munkaerő felvételre vonatkozó adatkezelési és adatvédelmi szabályokat, amelyeket az adatkezelő alkalmaz. Mivel a munkaerő felvétellel kapcsolatos adatok is személyes adatok, így az adatkezelések nyilvántartásában külön adatcsoportként kell feltüntetni.

Ugyancsak szót kell ejteni arról, hogy a munkáltató a jogos érdekének megfelelően végeztethet az állásra jelentkezőkkel különböző teszteket. Itt nem az orvosi vizsgálatra kell gondolni, hanem pl. IQ tesztet, vagy valamilyen képességet felmérő tesztet. Ez a GDPR alapján lehetséges, azonban az állásra jelentkező érintetettet egyértelműen tájékoztatni kell, hogy a teszt milyen képesség, készség felmérésére irányul.

A GDPR hatályba lépésétől aggályos az a munkáltatói gyakorlat, hogy az állásra jelentkezőktől erkölcsi bizonyítványt kérnek. Ugyanis ha a munkakör betöltéséhez nem szükséges, és azt jogszabály nem írja elő (pl. közszolgálat), akkor jogszerűen nem lehet kérni erkölcsi bizonyítványt.

Felvetődhet kérdésként az is, hogy a munkáltató az állásra jelentkezők közösségi oldalait megtekintheti-e. Természetesen a nyilvános adatokat megtekintheti, de csak az állásajánlattal összefüggő információk tekinthetők meg. Erre hivatkozni kell az említett adatkezelési tájékoztatóban is.

Kép forrás: helpnetsecurity.com

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.

hozzászólás