Mi számít csalásnak a Btk. szerint? Mi nem?

2024. október 18.

Megtévesztés, csalás, hazugság, a hétköznapi szóhasználatban igen gyakran szinonimaként használatos és ezen kifejezések egyidősek az emberiséggel. A bibliát olvasgatva a kígyó a hazugságaival tévedésbe ejtette Ádámot és Évát, aminek a következtében ettek a tiltott gyümölcsből, vagy Trója ostrománál a fából készült lóval a spártaiak megtévesztették a trójaiakat és beengedték az ellenséget a város falai közé. Mindezek ugyanakkor közel sem azonosak a büntetőjog által csalásként értékelendő cselekményekkel, amelynek alapja a megtévesztő tevékenység. Így jelen cikk célja az olvasó számára bemutatni, hogy egy jogban jártas ember, mit is ért az alatt amikor azt mondja, hogy „ez a cselekmény csalásnak minősül”.

Elsőnek érdemes – jogi terminológiával élve – a törvényi tényállást megvizsgálni. A törvénykönyv szerint az valósítja meg a csalást, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Ha elkezdjük részleteiben vizsgálni ezt a hipotézist akkor láthatjuk, hogy 3 konjunktív feltétel együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy csalásként lehessen értékelni a cselekményt. Első lényeges elem a jogtalan haszonszerzési célzat, amely minden olyan előnyt magába foglal, amelynek megszerzésére a jogi feltételek nem állnak fenn, más, jogos keretek között nem gazdagodna vele az elkövető. Ezenfelül pedig azt a következményt hordozza magával, hogy csak szándékosan lehet elkövetni a jelen deliktumot. Következő lényegi ismérv az elkövetési magatartás, nevezetesen a tévedésbe ejtés, vagy a tévedésben tartás. Előbbi egy aktív magatartás, ahol az elkövető tevékenységének következtében alakul ki a megtévesztett személyben a valóságtól eltérő tudati állapot. Indifferens, hogy a megtévesztett személy mennyire hiszékeny, vagy hogy a valótlanság könnyen felismerhető, csupán annak van jelentősége, hogy a tévedésbe ejtés alkalmas-e a kár előidézésére. Ezzel szemben a tévedésben tartás esetében, a valóságtól eltérő meggyőződés az érintett személyben az elkövetőtől függetlenül, más okból alakult ki, azonban a csalást elkövető személy ezt az állapotot erősíti, vagy a felvilágosítást elmulasztja. A tévedés erősítése ugyancsak aktív magatartással valósul meg és bárki megvalósíthatja, ezzel szemben a felvilágosítás elmaradása csak akkor értékelhető csalásként, ha ennek megtétele jogi kötelezettségen alapul. Utolsó kötelező tartalmi elem az eredmény, vagyis a kár. Ennek a fogalmát a büntetőjog úgy definiálta, hogy a vagyonban okozott értékcsökkenés. Ez megtörténhet úgyis, hogy az úgynevezett aktívák kerülnek ki a sértett rendelkezéséből, azaz a tulajdonában lévő dolgok, pénz. Ugyanakkor megvalósulhat akként is, hogy a tévedés következtében terhek kiegyenlítésére lesz köteles. Ezen értékcsökkenés nagyságának a büntetési tétel meghatározásánál van jelentősége, mivel minél nagyobb a kár annál súlyosabb a büntetési tétel is.

Érdemes kitérni azon cselekményekre is, amelyek magukban hordozzák a konjunktív feltételek egyes elemeit, ugyanakkor a teljesség hiánya miatt nem beszélhetünk csalásról, hanem egyéb jogellenes cselekmények kerülhetnek megállapításra. A jogtalan haszonszerzés, mint célzat egyes bűncselekményeknél hasonlóan az alapesetében szerepel, bizonyos esetekben minősítő körülményként találkozhatunk vele. Így olyan deliktumok jönnek szembe, mint a közérdekű adattal visszaélés, okirattal visszaélés, gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása. A valóságtól eltérő tudattartalmat eredményező megtévesztő magatartás ugyancsak gyakran előforduló ismérv. Ennek okán szóba jöhet atomenergia alkalmazásával visszaélés, a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, vagy a fogyasztók megtévesztése.

Továbbá vannak olyan bűncselekmények, amelyek tartalmi elemekben nem egyeznek meg a csalással, de megvalósulásuk miatt összetéveszthető a csalással. Eklatáns példa lehet erre a kuruzslás, mivel ennél a jogellenes magatartást az valósítja meg, aki ellenszolgáltatásért, vagy rendszeresen jogosulatlanul nyújt egészségügyi szolgáltatást. Ennek során pedig a jogtalan haszon érdekében az elkövető tévedésbe ejti a sértetteket azzal, hogy doktori címet használ, hamis diplomát helyez ki és azt a benyomást kelti, hogy az adott orvosi tevékenység végzésére jogosult.

Egy másik elhatárolási kategória a bemutatott csaláshoz az egyéb bűncselekmény specialitása. Több olyan deliktum is van, amelynek az elnevezésében is szerepel a ’csalás’. Ilyen speciális változata a gazdasági csalás, amelyet a törvény úgy határoz meg, hogy az valósítja meg a bűncselekményt, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A külön történő szabályozást a védendő érték, vagyis gazdasági tevékenységek valódiságához fűződő társadalmi érdek, valamint a passzív alany specialitása a gazdasági társaság tette lehetővé. Utóbbi jelentősége abban állt, hogy a jogalkotás felismerte, hogy a csalás törvényi tényállását nem lehet megvalósítani, ha nincs megtévesztett természetes személy. További eltérés a színlelt gazdasági tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységet kifejtő személyek megállapodása nem tükrözi a valóságnak megfelelő szándékukat, valamint a valóságban ténylegesen megvalósuló történéseket. Ilyen magatartásnak tekinthető, ha a gazdasági tevékenység ténylegesen nem került kifejtésre, vagy a társaság szempontjából felesleges annak elvégzése. Az eredmény szempontjából is találkozhatunk eltéréssel, mivel jelen esetben vagyoni hátrányt kell okoznia a tettesnek. A vagyoni hátrány magába foglalja az előbbiekben kifejtett kár fogalmat és az elmaradt vagyoni előnyt is értékelni kell. Ennek hátterében az áll, hogy a társaságok a tevékenységüket üzletszerűen folytatják, haszonszerzési céllal, de abban az esetben, ha egy ilyen bűncselekmény elszenvedői lesznek az is előfordulhat, hogy a tényleges kár kisebb annál, mint amit haszonként szereztek volna, ha valódi gazdasági tevékenység valósul meg.

A vagyon elleni bűncselekmények körében szabályozásra kerülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás elemzése szükséges e témában. A külön §. alatt történő szabályozás hátterében az elkövetési tárgy és az elkövető által kifejtett magatartás sajátosságai. A jogtalan haszonszerzési célzattal elkövetett magatartásnak információs rendszer, valamint ennek adata és a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetőeszköz. Az elkövető jogellenesnek értékelt magatartásai közé tartozik az információs rendszerbe történő adatbevitel, az ott található adat törlése, hozzáférhetetlenné tétele, megváltoztatása. Ezentúl a törvényi kritériumoknak megfelelő készpénz-helyettesítő fizetőeszköz felhasználása, valamint a fizetés elfogadása. Utóbbi esetben az elkövető tisztában van vele, hogy a felhasználóhoz jogtalanul került, vagy annak hamis, hamisított voltával.

Utolsó bűncselekményként a költségvetési csalást érdemes vizsgálat alá vonni. Maga a deliktum több korábbi bűncselekmény egybeolvasztásával jött létre, azon felismerés következtében, hogy az akkori költségvetést védő rendszer nem felel meg a kor kihívásainak. Ennek következtében olyan bűncselekmények kerültek egy tényállásba, mint az adócsalás, áfára elkövetett csalás, vagy a jövedékkel visszaélés. Annak következtében, hogy nem egyes törvényi tényállásokkal törekednek a lehetséges elkövetési magatartásokat büntetni, hanem egy általánosabb, absztraktabb paragrafus meghatározásával a kijátszás lehetőségei csökkentek, mivel az egyes magatartások jobban beleilleszthetőek a bűncselekménybe. Ezen jellemzőknek köszönhetően a deliktum három alapesettel rendelkezik. Az első a költségvetési csalás általános tényállását határozza meg, amely olyan tevékenységekkel valósítható meg többek között, mint költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogosulatlan igénybevétele, a befizetési kötelezettség kapcsán mást tévedésbe ejt. Második fordulatát jövedéki termékekkel kapcsolatban lehet elkövetni. E körben eklatáns példa, ha valaki hatósági engedély nélkül dohánytermékkel kereskedik. Az utolsó alapeset a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek megszegésével valósítható meg. Ilyen kötelezettségszegés lehet a valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele, elszámolási, számadási kötelezettség elmulasztása.

Jól látható, hogy jelen bűncselekmény igen komplex tulajdonságokkal rendelkezik, valamint apróságok döntenek abban a kérdésben, hogy az elkövetett cselekmény a csalás kategóriájába esik, vagy más deliktum. Így a pontos minősítés miden esetben az adott eset összes körülményeinek ismeretében állapítható meg. 

Szép Ügyvédi Iroda

Források:

https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2533951

https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/2017/02/BJSZ_2017_1_BallaneSzentpaliEdit.pdf

Ajánló

Fedezzük fel Etiópia csodáit!

Fedezzük fel Etiópia csodáit!

Ebben az írásban egy olyan országba kalauzoljuk el az olvasókat, amely nem feltétlenül szerepel minden utazási iroda kínálatában, ám rendkívül...

bővebben