Büntetőjog

Elköveti-e a közúti veszélyeztetést a gyorshajtó?

közúti veszélyeztetés

Közúti veszélyeztetés bűncselekményt az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

Mivel a hatóság elmondása szerint a gyorshajtás a fő baleseti ok, és az indokolatlanul lassan közlekedőket nem bírságolja, érdemes utánajárni annak, hogy a gyorshajtó, vagyis aki a megengedett legnagyobb sebességet folyamatosan túllépi, elköveti-e a közúti veszélyeztetés bűncselekményt. A bíróság nem olyan régen, hasonló ügyben hozott ítéletet.

A tényállás alapján a vádlott közlekedése során többször is extrém mértékben túllépte a megengedett sebességet, ezzel szándékosan és durván megszegte a sebességre vonatkozó közúti közlekedési szabályt, balesetet okozott és az elsőfokú bíróság megállapította a bűnösségét, és a járművezetéstől eltiltotta. A fellebbezés folytán a másodfokú bíróság megállapította, hogy egyáltalán nem vitatható, hogy a vádlott közlekedése során többször is extrém mértékben túllépte a megengedett sebességet, ezzel szándékosan és durván megszegte a sebességre vonatkozó közúti közlekedési szabályt. Azonban a közúti veszélyeztetés úgynevezett eredmény bűncselekmény, amit azt jelenti a közúti veszélyeztetés esetében, hogy az eredmény nem más, mint más, vagy mások életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetése.

Tehát nem elegendő egy absztrakt veszélyhelyzet kialakítása, vagy fenntartása, a veszélynek közvetlennek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a szabályszegő magatartás folytán a tényleges helyzetben külsőleg is felismerhető formában jelentkezik, és konkrét személyre, vagy személyekre vonatkozó káros eredmény, az élet, testi épség sérelme reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélye áll fenn. Az elkövető szándékának az ilyen közvetlen veszélyhelyzetre kell kiterjednie. A vádlott szándékos szabályszegő magatartásával, az igen jelentős mértékű sebességtúllépéssel a többi közlekedőre és az utasként szállított sértettre vonatkozóan absztrakt veszélyhelyzetet hozott létre, amely veszélyhelyzet a baleset bekövetkezésekor konkretizálódott. Önmagában az extrém sebességtúllépés nem idézett elő közvetlen veszélyhelyzetet, az eljárás során olyan adat nem merült fel, amelyből arra lehetett volna következtetést levonni, hogy a közlekedés más résztvevői valamelyike közvetlen veszélyhelyzetbe került volna.

A vádlott a balesetet megelőzően több szakaszon is a megengedett sebesség több mint kétszeresével közlekedett anélkül, hogy közvetlen veszélyhelyzet kialakult volna, baleset történt volna, a baleset bekövetkezésében a sebességtúllépésen kívül szerepet játszott az úttest egyenetlensége is. A bíróság megállapította, hogy vádlott részéről szándékosság (sem eshetőleges, sem egyenes szándék) nem állapítható meg. A vádlott megfelelő vezetési tapasztalattal rendelkezett, ismerte a gépkocsit, a balesetet megelőzően 1500-2000 kilométert vezetett ezzel a járművel, amelyet műszaki paraméterei alkalmassá tettek a nagy sebességgel való biztonságos közlekedésre. A vádlott autópályán közlekedett kedvező időjárási és jó látási viszonyok mellett, a forgalom közepes volt, a balesetet megelőzően több, különböző autópálya-szakaszon is jelentősen túllépte a megengedett sebességet, azon szakaszokon stabilan tudta irányítani a járművet.

Kép forrása: bama.hu

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.