Büntetőjog

Jogos védelem a Büntető Törvénykönyvben

jogos védelem

A jogos védelem szabályrendszere az elmúlt évebekben számos módosításon ment keresztül, míg kialakult a ma hatályos szabályozása. A jogos védelem szabályrendszerét a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) találhatjuk meg.

A jogos védelem büntethetőséget kizáró ok. Ez azt jelenti, hogy ha valaki jogos védelmi helyzetben cselekszik, akkor cselekményének a büntethetősége kizárt.

A jogos védelem nem újdonság. Már a római jogban is megfogalmazták a “vim vi repellere cuique licet” elvet, vagyis az erőszakot szabad erőszakkal visszaverni. A jogos védelem szabályainak a keretrendszerét az Alaptörvény V. cikke tartalmazza, amely megadja a jogos védelem formális kereteit: “Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.”

A jogos védelem szabályrendszerét a Btk. IV. fejezetében találhatjuk meg. A jogalkotó akként fogalmazta meg a jogos védelmi helyzet kriminálpolitikai indokát, hogy a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie.

A jogos védelem szabályrendszerének két típusát különbözteti meg a jogalkotó: az első a megelőző jogos védelem, a második pedig az úgynevezett szituációs jogos védelem. A megelőző jogos védelem szabályait (Btk. 21. §) a jogalkotó a következőképpen határozza meg: “Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.”

Amennyiben a megelőző jogos védelmet közelebbről akarjuk megvizsgálni, és meg akarjuk tudni, hogy milyen feltételek mellett zárja ki a büntethetőséget, akkor a következő állapítható meg. A megelőző jogos védelem akkor zárja ki a büntethetőséget, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben a védekező vagy más személye vagy javai ellen következhet be. Azonban csak olyan eszköz telepíthető, amely az élet kioltására nem alkalmas, a jogtalan támadónak okoz sérelmet, valamint a védelmi rendszert telepítő mindent megtett annak érdekében, hogy ne okozzon sérelmet a védekező által telepített védelmi eszköz.

Az úgynevezett szituációs jogos védelem szabályait a jogalkotó a következőképpen határozza meg.

Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

  • azt személy ellen
    • éjjel,
    • fegyveresen,
    • felfegyverkezve vagy
    • csoportosan

követik el,

  • az a lakásba
    • éjjel,
    • fegyveresen,
    • felfegyverkezve vagy
    • csoportosan

történő jogtalan behatolás, vagy

az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Vagyis amennyiben a fenti esetek valamelyik fennél (nem kell együttesen fennállnia), akkor a megtámadott személy jogos védelmi helyzetben van, és kizárja a büntethetőségét, ha a támadónak sérelmet (akár halált) okoz.

Kép forrása: 24.hu

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.