Alkotmányjog Hírek

Hiányos a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szabályozása

minősített adattal való visszaélés

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában kimondta: a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a minősített adattal visszaélés esetén feljelentésre jogosult személyek körét. A felelősségre vonás ugyanis a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt. Az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványára indult, akik a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang nem a vitatott rendelkezés megsemmisítésével, hanem a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre.

Az indítványozó országgyűlési képviselők szerint a kifogásolt szabály egyes esetekben lehetetlenné teszi büntetőeljárás lefolytatását minősített adattal visszaélés miatt. A támadott rendelkezés alapján ugyanis büntetőeljárásnak csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye. Így olyan esetekben, amikor a bűncselekményt maga a minősítő követi el, büntetőeljárás kizárólag az elkövető saját feljelentése alapján indulhat.

Az Alkotmánybíróság leszögezte: a büntetőhatalom gyakorlása nem csupán jogosítvány, hanem az állam Alaptörvényből fakadó kötelezettsége. Bűncselekmény elkövetésekor ezért az állam köteles gondoskodni arról, hogy az elkövető felelősségre vonása érdekében a büntetőeljárás meginduljon. Minősített adattal visszaélés esetén büntetőeljárás indítására kizárólag a minősítésre jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van lehetőség. Azokban az esetekben azonban, amikor a feljelentés a minősítésre jogosult személyét érintené, az önvádra kötelezés tilalma miatt a minősítő mentesül a feljelentés kötelezettsége alól. A hatályos szabályozás alapján ilyenkor nincs egyéb lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, vagyis az állam nem tudja teljesíteni alkotmányos kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság szerint megfelelő jogalkotással megteremthető az összhang a vonatkozó büntetőjogi szabályozás és az Alaptörvény között. A testület ezért jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának még az idén tegyen eleget. Az ügy adatlapja itt, a határozat pedig itt tekinthető meg.

Forrás: alkotmanybirosag.hu

Kép forrása: index.hu

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.