GDPR

GDPR: direkt marketing levél küldése

direkt marketing levél

Direkt marketing levél küldése esetén is figyelembe kell venni az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseit. A direkt marketing levél (célzott reklámcélú küldemény) küldésének szabályait az általános adatvédelmi rendeleten kívül más hazai jogszabályok is szabályozzák, mégpedig a következők:

  • a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló szóló 2008. évi XLVIII. törvény;
  • a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény;
  • az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény;

A közvetlen üzletszerzés fogalmát a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény tartalmazza. A rendelkezések értelmében közvetlen üzletszerzés azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló reklám továbbítása a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek (ügyfelek) részére.

Minden olyan vállalkozásnál, ahol egy adott terület direkt marketing levél kiküldése céljából direkt marketing, valamint piackutatási tevékenységet végez, adatkezelőnek, adatgazdának minősül. A direkt marketing levél küldéséhez a cég a következő forrásokból gyűjthet személyes adatokat a tevékenységéhez (szintén az 1995. évi CXIX. törvény tartalmazza):

  • olyan személy adata, aki korábban a vállalkozással kapcsolatban állt;
  • a jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék – szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról;
  • más, ugyanazon tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg;
  • adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó nyilvántartásból az Nytv.-ben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg;
  • adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a polgár az adatainak kiadását nem tiltotta meg;
  • a munkavállalók személyi anyagával kapcsolatos nyilvántartásból abban az esetben, ha az érintett munkavállaló hozzájárult a direkt marketing tevékenység céljára történő adatkezeléshez, illetőleg tájékoztatták a letiltás jogáról.

Direkt marketing levél küldésénél az érintettnek joga van:

  • megtagadni vagy megtiltsa név- és lakcímadatainak a kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési listán való szerepeltetését, közvetlen üzletszerzési – illetőleg azon belül meghatározott konkrét – célra történő felhasználását, illetőleg harmadik személynek átadását;
  • kérni személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi vagy meghatározott célú kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési listán történő kezelésének megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is. Az adatkezelő köteles írásban tájékoztatni az érintettet kérésének teljesítéséről;

Ha egy vállalkozás valamely személynek direkt marketing levél küldésével kívánja termékét ajánlani, népszerűsíteni, akkor kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával lehet kiküldeni az ilyen leveleket. Az ilyen hozzájárulás bármikor, korlátozás nélkül visszavonható, és ilyenkor az adatokat törölni kell. A hozzájárulás egy hozzájáruló nyilatkozat révén a legegyszerűbb beszerezni.

A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy ki az adatkezelő (pontos név, elérhetőség). A nyilatkozatban közölni kell, hogy mely személyes adatok az érintettek (pl. email cím, név, lakcím, stb.). Meg kell határozni, hogy adatkezelés jogalapja mi, direkt marketing levél esetében a jogalap az érintett hozzájárulása lesz (általános adatvédelmi rendelet – GDPR – 6. cikk (1) bekezdés a) pontja). Ugyancsak rögzíteni szükséges, hogy a kezelt személyes adatokat meddig őrzi meg az adatkezelő, valamint fel kell tüntetni kik a címzettjei a személyes adatoknak. Címzett lehet például egy ügyfélszolgálati munkatárs, vagy a cég informatikusa. Amennyiben adatfeldolgozó is közreműködik, akkor az elérhetőségét is fel kell tüntetni.

A hozzájáruló nyilatkozatban meg kell ismertetni az érintettel, hogy panasz esetén milyen hatósághoz fordulhat, valamint a panaszokat milyen elérhetőségeken tudja jelezni, valamint fel kell tüntetni a bírósági út igénybevételének lehetőségét is.

Kép forrása: steptoinbound.com

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.