Büntetőjog

Biztonsági őr: mihez van joga?

biztonsági őr

A legtöbb bevásárlóközpontban van biztonsági őr, hogy felügyeljék a rendet és megelőzzék a lopásokat, valamint arra, hogy a lopáson tetten ért személyeket visszatartsák. Azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy a biztonsági őr milyen intézkedések megtételére jogosult. Ugyanis ha nem megfelelően intézkedik, hatáskörét túllépi, a biztonsági őr intézkedése jogellenes lesz, amelyet már több bírósági ítélet is alátámasztott.

A biztonsági őr (vagyonőr) tevékenységét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmazza. A rendelkezések értelmében a biztonsági őr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

  • a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;
  • a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;
  • a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni
  • a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;
  • elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni;
  • a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

Továbbá a biztonsági őr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből vagy szabálysértésből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni.

Néhány évvel ezelőtt a Kúria hozott egy ítéletet, amelyben egy biztonsági őr jogszerű tevékenysége volt a kérdés. A történeti tényállás alapján egy vásárló egy áruházba ment be vásárolni. Ez a vásárló az eladótérben nézelődni kezdett, majd ezt követően egy CD lemezes pulthoz ment.

Itt a hátán lévő hátizsákot levette, majd abba belenyúlt, és ezt észlelte az áruház biztonsági őre, de a teljes mozdulatsor nem volt követhető, mivel a vásárló a biztonsági kamerának háttal állt. A biztonsági őr úgy döntött, hogy a vásárlóhoz megy az eladótérbe, hogy figyelje a gyanússá vált vásárlót.

A vásárló az általa vásárolt termékeket kifizette, majd a kasszától történő távozását követően a biztonsági őr elé lépett, és megkérte, hogy számlaellenőrzés végett fáradjon be vele egy irodahelyiségbe, és emiatt a kezét a vásárló karjára tette.

Emiatt a vásárló feldühödött, kiabált a biztonsági őrrel, majd a biztonsági őrt kikerülve az üzlet kijárata felé ment. A biztonsági őr elé lépett, hogy feltartóztassa, de a terhelt két alkalommal megütötte a biztonsági őr mellkasát, majd tenyerével a fejét is egyszer, majd további dulakodás alakult ki.

A feldühödött vásárlót egy másik biztonsági őrrel sikerült megfékezni, majd a kiérkező rendőrök a vásárlót garázdaság miatt előállították. Később az elsőfokú bíróság a vásárlót elítélte garázdaság miatt.

A vásárló perújítási indítványt terjesztett elő, és kérte, hogy az ítéletet változtassák meg, és mentsék fel a vádak alól. Indítványát azzal indokolta, hogy az üzlet biztonsági őrének nem volt oka intézkedni vele szemben; tényként bizonyított, hogy az üzletből nem lopott el semmit. A sértett azonnal, a helyszínen is észlelhette volna, hogy a terhelt által megfogott és a helyére visszatett, 10 darabos DVD-csomag sértetlen volt.

Ehelyett megtámadta és megpróbálta becibálni őt egy szobába; ez pedig – álláspontja szerint – emberrablás, ami ellen önvédelemmel élt. Nemcsak a kamera nem rögzített semmit, de maga a biztonsági őr sem állította, miszerint látta volna, hogy ő a bolt tulajdonából bármit eltett volna. Következésképp intézkedése nem volt jogszerű, és arra oka sem volt.

A tárgyaláson nem tekintették meg az összes kamerafelvételt, és a bíróság a tárgyi bizonyítékokat sem tárta elé, ami a tisztességes eljáráshoz való jogát sértette. Valójában az történt, hogy a helyszínen a biztonsági őr meg sem hallgatta őt, hanem „leordította” a beszéde közben, majd amikor a terhelt ott akarta hagyni, „nekiugrott”; ő pedig csak annyit tett, hogy „megszabadult tőle”.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaposnak tartotta, és a jogerős ítélet megváltoztatására, valamint a terheltnek az ellene garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alóli felmentésére tett indítványt.

A tényállás szerint a vagyonőr csupán azt észlelte, hogy a terhelt levette a hátáról a hátizsákját és abba belenyúlt; olyan tény azonban nem merült fel, amiből már közvetlenül arra lehetett volna következtetni, miszerint a terhelt az üzletből bármit eltulajdonított volna.

Tettenérésére tehát nem került sor, ezért a vagyonőr a terhelt elfogására, feltartóztatására nem volt jogosult. Ugyanakkor a leírtak alapján még csak azt sem feltételezhette megalapozottan, hogy a terhelt bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolgot tart magánál.

A Legfőbb Ügyészség szerint tehát a sértett csak a terhelt önkéntes beleegyezése esetén lett volna jogosult számlaellenőrzésre, illetve a terhelt csomagjának bemutatására irányuló felhívására. Ellenkező álláspont lényegében a vagyonőr hatósági jogkörrel való felruházását, és azt jelentené, hogy a vagyonőr megalapozott indok nélkül is jogosult lenne egyes vásárlók erőszakos feltartóztatására, csomagjaik tartalmának átvizsgálására.

A nyilvános ülésen a terhelt védője egyetértett az ügyészség átiratában foglaltakkal. Álláspontja szerint a terhelt bűnössége a jogerős ítéleti tényállás alapján nem állapítható meg. Az irányadó tényállásban nem szerepel olyan körülmény, amelynek alapján a szolgálatot teljesítő vagyonőr megalapozottan feltételezhette volna, hogy a terheltnél bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolog van. Tettenérés nem történt, ezért csak az önkéntes csomagbemutatásra kerülhetett volna sor.

Ekként a vagyonőr nem jogszerűen intézkedett a terhelttel szemben; túllépte a hatáskörét, és erőszakot is alkalmazott. A terhelt részéről a bántalmazás csak a jogszerűtlen intézkedés kikerülését, illetve azt célozta, hogy el tudjon távozni a helyszínről; a vagyonőr eljárása pedig személyi szabadságában korlátozta és a becsületét is sértette. Ezért az jogtalan magatartás volt, és emiatt osztotta a védő az ügyészség álláspontját a jogos védelem vonatkozásában is.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos, és indokolásában kifejtette: a jogos védelmi helyzet feltétele, hogy a – legalább elkezdett, illetve közvetlen fenyegető – támadás más általi, a megtámadotton kívüli, tőle idegen, független magatartás legyen.

A Kúria a jogos védelem kérdésiről szóló 4/2013. BJE büntető jogegységi határozatában kifejtette: a védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben; korábbi – ám máig igaz – magyarázat szerint erőt alkalmaz az erőszak ellen.

A tettlegesség kétségtelenül erőszak, a jogos védelem pedig rendeltetésénél fogva az azzal szemben kifejtett ellenállás, amely Alaptörvény által biztosított jog. A jogos védelem érvényesíthetősége a jogalkotó által elismerten szélesedett a jogtalanul megtámadott érdekeinek oltalma érdekében. A büntetendőségi akadály érvényesülésének változatlan feltétele azonban a jogtalan támadás.

Ha viszont van támadás, akkor a védekezésnek nem kell kimértnek lenni, ezáltal egyenlítődik ki (ténylegesen) a támadó (támadáskori) helyzeti előnye.

Kép forrása: pecsma.hu

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.