Európa jog GDPR Hírek

Az Európai Unió Bírósága anonimizálja a természetes személyeket érintő előzetes döntéshozatali ügyeket

előzetes döntéshozatali

A Bíróság – az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatálybalépését követően, és az Európai Unió intézményeire alkalmazandó majdani új adatvédelmi rendelet hatálybalépését megelőzően – úgy döntött, hogy az előzetes döntéshozatali ügyekben történő közzétételek keretében fokozza a természetes személyek adatainak védelmét.

Ezzel a Bíróság a tagállamokban tapasztalható, a személyes adatok védelmének a keresési és a terjesztési lehetőségek sokasodásával jellemezhető környezetben való megerősítésére irányuló tendenciát követi. E tendenciát tükrözi egyébként a Bíróság újabb ítélkezési gyakorlata is, az e tárgykörben hozott egyre több ítélettel, amelyek többek között a következő kérdésekkel foglalkoznak: a keresőmotorok találatai közüli töröltetéshez való joggal, azon bizottsági határozat érvényességével, amely megállapítja, hogy az Egyesült Államok megfelelő védelmi szintet biztosít a továbbított személyes adatok számára, az Európai Unió és Kanada közötti PNR (Passenger Name Record data) megállapodás érvényességével, a Facebook rajongói oldalak adminisztrátorainak felelősségével, illetve a személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi megőrzésének jogszerűségével.

A Bíróság ezért, az előzetes döntéshozatal iránti eljárásokban érintett természetes személyek személyes adatainak védelmét, de egyben a polgárok tájékoztatását és az igazságszolgáltatás nyilvánosságát is biztosítandó, akként határozott, hogy minden 2018. július 1-je után érkező előzetes döntéshozatali ügy valamennyi közzétett dokumentumában az ügyben érintett valamennyi természetes személy nevét betűjelzéssel helyettesíti. Ugyanígy a Bíróság az érintett személyek azonosítását lehetővé tévő minden más adatot is el fog távolítani.

Ezek az új, a jogi személyeket nem érintő szabályok – amelyektől valamely fél kifejezett kérelmére, vagy akkor, ha az adott ügy különleges körülményei indokolják, a Bíróság eltérhet – az ügy kezdetétől a befejezéséig az ügy kezelésének keretében történő összes közzétételre (a Hivatalos Lapban megjelenő közlemények, indítványok, ítéletek stb.), valamint az ügy nevére is alkalmazandók.

Az anonimizált ügyek azonosításának és hivatkozásának megkönnyítése céljából a Bíróság ezen ügyek mindegyikének ad egy-egy szokásos elnevezést, a következő szabályok szerint:

  • amennyiben az ügy felei kizárólag természetes személyek, az ügy neve a felperes családi és utónevét helyettesítő – ám a valós családi és utónevének kezdőbetűitől különböző – két betűnek felel meg. A Bíróság az ugyanazon betűkkel jelzett ügyek ismétlődésének elkerülése érdekében (és mivel a lehetséges betűkombinációk száma véges) e két betűt zárójelbe tett megkülönböztető elemmel egészíti ki. Ez a megkülönböztető elem utalhat az ügyben félként részt nem vevő, de említett vagy az ügy által érintett jogi személy nevére, a jogvita tárgyára vagy jelentőségére. Ez utóbbi módszert alkalmazta a Bíróság például a 2018. június 26-i MB (Nemváltoztatás és öregségi nyugdíj) ítéletében (C-451/16);
  • amennyiben az ügy felei között természetes személyek és jogi személyek is szerepelnek, az ügy neve e jogi személyek egyike nevének felel meg. Ha azonban e jogi személy olyan közhatalmi szerv, amely rendszeresen jár el félként a Bíróság előtt (például a Pénzügyminisztérium), akkor az ügy neve megkülönböztető elemmel is kiegészül.

Hangsúlyozandó végül, hogy ezen intézkedések célja a személyes adatok megfelelő védelmének a Bíróság által közzétett dokumentumokban való biztosítása. Ezen intézkedések nem érintik az ügyek Bíróság általi kezelésének módját és a Bíróság szokásos eljárását, így különösen a tárgyalásokat sem, amelyeket továbbra is a jelenlegi szabályok szerint kell lefolytatni.

Tartalom forrása: Európai Unió Bírósága

Kép forrása: Curia

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.