Munkajog

A munkabérből történő levonás

munkabérből történő levonás

A munkabérből történő levonás szabályait a Munka Törvénykönyve, és egyéb jogszabályok tartalmazzák. A munkaszerződés alapvető tartalmi eleme a munkabér és a munkakör, mivel ezek a munkaviszony két legfontosabb, leglényegesebb eleme.

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez egy fontos garanciális szabály, ugyanis e rendelkezés alapján a munkabért nem lehet utalvánnyal, vagy egyéb fizetési eszközt helyettesítő formában kifizetni.

A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen.

A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

A munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással a munkabérből; ilyenek hiányában a munkabért akkor is köteles kifizetni, ha egyébként anyagi igényt kíván támasztani a munkavállalóval szemben. A Munka Törvénykönyve szabályozza azt is, hogy a munkabérből mi vonható le. A munkabérből levonhatók az adók és járulékok, végrehajtható bírósági határozat, illetve hatósági határozat alapján meghatározott összeg. A végrehajtási eljárás során a munkabér 33 százaléka vonható le, míg tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkabérből vagy társadalombiztosítási ellátásból kapcsolatos követelés esetén 50 százalék.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

Kép forrása: madarassy-legal.com

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.