GDPR

Biztonsági kamerás megfigyelés a GDPR alapján

gdpr

Tegnap a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) rendelettel kapcsolatosan az egyes jogalapokat néztük meg. Ma pedig a legtöbbeket érintő esettel foglalkozunk, hogy a GDPR alapján a kamerás megfigyelés során szabályokra kell figyelni.

A jelenleg hatályos szabályok alapján is lehet jogszerűen a munkahelyen és az üzletekben is kamerás megfigyelést végezni, az ott történteket lehet rögzíteni. Azonban hogy ezt jogszerűen megtehessük, fontos figyelembe venni a hamarosan alkalmazandó általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).

Ahhoz, hogy valaki jelenleg is jogszerűen készíthessen a biztonsági kamerás felvételeket és azokat tárolhassa is, az adott vállalkozásnak rendelkeznie kell egy olyan szabályzattal, amelyben egyértelműen meg van határozva, hogy milyen területekről, milyen célból készítik a felvételeket. Ugyancsak meg kell jelölni azt is, hogy a felvételeket meddig tárolja a vállalkozás, a felvételeket ki tekintheti meg. Amennyiben a szabályzat elkészült, akkor az adatvédelmi hatósághoz be kellett jelenteni az adatkezelést, és a bejelentés során a hatóság egy úgynevezett NAIH-számot adott a vállalkozásnak.

A 2018. május 25-től alkalmazandó adatvédelmi rendelet (GDPR) további szabályokat emel az adatvédelem körébe. Amennyiben valaki jelenleg rendelkezik ilyen kamerás megfigyeléssel kapcsolatos szabályzattal, csak néhány kiegészítést kell tennie, hogy megfeleljen a GDPR szabályainak.

Itt szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy 2018. május 25-től nincs bejelentési kötelezettség az adatvédelmi hatóság irányába, vagyis nem kell igényelni NAIH-számot.

Az egyik legfontosabb, amelyet a szabályzatban rögzíteni kell, hogy milyen jogalapon készíti a vállalkozás a biztonsági kamerás felvételt. Az előző bejegyzésemben említett jogalapok közül – mint ahogy említettem is -, a kamerás megfigyelésre alkalmazandó jogalap a jogos érdek, amelyet a GDPR-rendeletben a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában található.

Rögzíteni kell, hogy ki az adatkezelő, illetőleg adatfeldolgozó.

Nagyon fontos, hogy a szabályzatban meg kell jelölni az egyes biztonsági kamerák helyeit, azok mit rögzítenek. A legszerencsésebb akkor lenne a helyzet, ha a vállalkozás rendelkezik egy üzlet/telephely tervrajzzal, és azon be lehetne jelölni a kamerák helyeit, és e tervrajz lehetne a szabályzat melléklete.

A szabályzatban egyértelműen meg kell jelölni azoknak a személyeknek a neveit, beosztását, akik a kamerák felvételeihez hozzáférhet. Mint a korábbi bejegyzésben említettem, a GDPR-rendeleten túl figyelemmel kell lenni az Infotv. és más egyéb ágazati jogszabályokra. A biztonsági kamerás megfigyelésnél ezen ágazati jogszabály a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXIII törvény. E jogszabály tartalmazza azt, hogy a biztonsági kamerás felvételeket mennyi ideig szabad megőrizni, mennyi idő után kell törölni.

A szabályzat elkészítésén túl szükséges, hogy az üzlet/telephely bejáratánál figyelemfelhívó módon jelezni kell, hogy az adott területen biztonsági kamerás megfigyelés történik. Ezt jellemzően elegendő egy egyszerű piktogrammal jelezni. Amennyiben a telephelyen több üzem/csarnok található, akkor célszerű minden bejáratra kihelyezni ezen figyelemfelhívó jelzést.

Meg kell jegyezni, hogy egy üzletben/telephelyen történő biztonsági kamera felvétel készítéséhez nem kell az érintett hozzájárulása, ugyanis a megjelölt jogalapot, a jogos érdeket a jog elismeri (pl. vagyonvédelem, veszélyes anyagok védelme, munkavédelem, stb.).

Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a biztonsági kamerával csak a munkavállalót nem szabad figyelni, vagyis ha a kamera kizárólag egy munkavállalóra irányul. A biztonsági kamera látószögének nem szabad közterület megfigyelésére irányulnia.

Figyelemmel kell lenni továbbá a Munka Törvénykönyve rendelkezéseire is. A munkáltató nem végezhet megfigyelést olyan helyiségekben, ahol ez az emberi méltóságot sértheti. Különösen vonatkozik ez öltözőkre, zuhanyzókra, illemhelyekre, öltözőkre, de olyan helyiségben sem, ahol a munkavállaló a munkaközi szünetét tölti.

Kép forrása: hvg.hu

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a Jogzóna Facebook oldalához!

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett, jelenleg a Dr. Nagy Ádám Ügyvédi Iroda (Hajdúszoboszló) ügyvédjelöltje.

hozzászólás